Miért NE CSILLAPÍTSUNK lázat a gyereknek?

Az előző bejegyzésemben már utaltam arra a cikkre, ami alapján 3 évvel ezelőtt mi is elkezdtük a lázcsillapítás elhagyását a gyerekeknél. Azóta egyébként több homeopátiás gyermekorvossal is konzultáltam az ügyben, sőt konkrétan ezt a cikket is megmutattam nekik, és mindannyian egyetértően bólogattak és helyeseltek!
Azt gondolom, minél több gyereke, és ezáltal rutinja is van az embernek, annál könnyebben kezeli ezeket a helyzeteket... És bevallom, a Kicsinél azért megvártuk a 3 éves kort, amíg mi úgy éreztük, hogy kellő rátermettséggel tudjuk alkalmazni a módszert a saját gyerekünknél. De van több olyan ismerősöm, akik már újszülött gyermeküknél is ezt alkalmazták!
Ha van kérdésetek a témával kapcsolatban, szívesen válaszolok!

Szóval, mivel sajnos úgyis aktuális a téma az influenzajárvány miatt, íme a cikk a Házipatika oldaláról:

A lázcsillapítási láz csillapítása

Tények és tévhitek a gyermekkori lázról és lázcsillapításról

Szerző: Dr. Szijjártó László 

A láz nem káros és nem veszélyes! Csillapítani nem kell, csak lehet! A lázcsillapítás célja a gyermek közérzetének javítása. A hűtőfürdő és priznic többnyire csak "gyermekkínzás", ezért a világ fejlett országaiban már sehol sem javasolt!

A lázat a múltban veszélyes tünetnek tartották mind a betegek, mind az orvostudomány. Az infekciók eredményes kezelésével és megelőzésével a láz mára Európában és a gazdaságilag fejlett országokban többnyire enyhe lefolyású vírusfertőzések kísérő tünete.
Az elmúlt évtizedek kutatásai bizonyították a láz egyértelműen hasznos szerepét a fertőzéssel szembeni harcban.
Eddig nem jelent meg olyan orvosi közlemény, mely a gyermekkori fertőzéseket kísérő gyakran magas láz káros vagy veszélyes voltát igazolná. Ezzel szemben tudományos vizsgálatok bizonyítják, hogy lázcsillapítók adásával nem lehet megelőzni a kisgyermekeknél gyakran előforduló lázgörcsöt. Ma már lázgörcs esetén sem adnak lázcsillapítókat és egyáltalán nem javasolják a lázgörcsös gyermek hűtését fizikai módszerekkel.

A világ azon országaiban (Kanada, Hollandia), ahol az orvosok igyekeznek tudományosan igazolt tényekre alapozni a mindennapi gyógyítás gyakorlatát már évtizedek óta felhagytak a láztól való indokolatlan, de hosszú hagyományokkal rendelkező félelmektől vezérelt agresszív lázcsillapítási gyakorlattal.
Más országokban, így hazánkban is ezek a változások sokkal lassabbak, vagy még el sem kezdődtek.
Ha Önök egy internetes keresőben a lázcsillapításról szeretnének információt, akkor sajnos még valószínűleg évekig már rég elavult, a modern orvosi szemlélettel ellentétes ajánlásokat fognak nagy tömegben találni. Nehezen fogják tudni eldönteni, hogy kinek higgyenek. Helyzetüket külön megnehezíti, hogy a hazai orvosok, egészségügyi dolgozók többsége is még a régi szemléletben nevelkedett, s így tőlük is a már túlhaladott "lázfóbiás" tanácsokat hallhatják.
Nézzük azokat a tényeket, melyek a lázról való orvosi nézetet és a lázcsillapitási gyakorlatot megváltoztatták.

Mi a láz?
  A láz a normális (36,5-37C foknál magasabb) testhőmérséklet (magasabb, mint 38-38,5C fok), melyet az agyunk hőszabályozó központjának lázkeltő anyagokkal (pyrogének) való ingerlése okoz. Ez leggyakrabban fertőzések, jóval ritkábban daganatok vagy autoimmun betegségek kapcsán jelentkezik. A lázat a szervezetünk fokozott hőtermeléssel és a hőleadás csökkentésével éri el.
Ha testhőmérsékletünk magasabb, a kórokozók nagy többsége rosszabbul szaporodik ugyanakkor szervezetünk védekező (immun-) rendszere hatékonyabban küzd ellenük.
Vigyázzunk, hogy ne keverjük össze a lázat a hőpangással (hyperthermia), amikor testünk túlmelegedését külső hőforrás okozza (pl. a nap a zárt autóban hagyott kisgyermeknél). Ez esetben a helyes kezelés a test hűtése.
A testhőmérsékletet kisgyermekeknél végbélben, nagyobbaknál hónaljban vagy a szájban, esetleg a fülben mérhetjük manapság már digitális hőmérőkkel.

Lehet-e káros a láz?
Nem, a láz a régi hiedelmekkel ellentétben nem káros és nem veszélyes. A magas láz sem. Nem okoz agykárosodást, nem terheli túl a szervezetet és nem okoz halált. Nem emelkedik spontán 41,7 fok fölé.
A lázzal járó szaporább légzés, szívműködés nem veszélyes, és a magasabb testhőmérsékletet biztosító fokozott energiatermelés sem megterhelőbb, mint az intenzív játszás vagy sportolás.

A lázgörcsről
Hosszú évekig az orvosok is azt hitték, hogy a láz fiatal gyermekeknél görcsöt okozhat. Ezzel szemben az az igazság, hogy ma sem tudjuk pontosan, mi a lázgörcs oka. Azt viszont már biztosan tudjuk, hogy a lázgörcs (lázzal együtt jelentkező, hosszabb-rövidebb ideig tartó eszméletvesztés gyakran izomrángásokkal) bár nagyon riasztó, de egyáltalán nem veszélyes, és lázcsillapítók adásával vagy a test hűtésével nem szüntethető és nem is előzhető meg. Ezért ma már a 3-5 percnél hosszabb lázgörcs kezelésére csak görcsoldót javasolnak, lázcsillapítót vagy fizikai hűtést nem. A legtöbbször a görcs magától elmúlik pár perc alatt.

Kell-e csillapítani a lázat?
A válasz a fenti kérdésre ma már egészen más, mint amit hosszú évtizedekig nagy erőkkel próbáltak orvos- és védőnő-nemzedékek nagyszüleinkbe és szüleinkbe belénevelni, és amit sajnos még manapság is gyakran hallunk.
A lázat nem kell csillapítani. Sem gyógyszerrel, és különösen nem hűtőfürdővel vagy vizes borogatással vagy bármely más eljárással, amit gyermekünk kellemetlennek, esetleg rettenetesnek találhat.
Ma már a lázas gyermek felébresztését és fizikai hűtését értelmetlen kínzásnak tartjuk.

Mit tegyünk, ha gyermekünk lázas?

Próbáljuk meg a betegséget gyermekünk számára elviselhetőbbé tenni és ügyeljünk, hogy időben észrevegyük, ha gyermekünk súlyos betegség tüneteit mutatja.
Adjunk neki gyakrabban inni. Ne erőltessük az evést. Hagyjuk, hogy a számára legkellemesebb helyet és helyzetet megtalálja. Ne erőltessük ágyba, ne öltöztessük fel vastag ruhákba, ne takarjuk be meleg paplanokkal, amik a hőleadást gátolhatják. Adjunk rá könnyű, laza ruhát és szellőztessünk a szobájában. De ha fázik, átmenetileg takarjuk be melegen. Mindenképpen fordítsunk rá több figyelmet, szeretetet, gondoskodást.
Három hónaposnál idősebb gyermeknek adhatunk lázcsillapító orvosságot, ha rosszul érzi magát vagy fájdalma van. Ilyen esetben nagyon ügyeljünk a helyes adagolásra! Ha a láz mégsem csökken, az nem jelenti azt, hogy gyermeke súlyos beteg és nem szükséges, hogy azonnal orvoshoz vigye...
Viszont nagyon fontos, hogy tájékozódjon, milyen panaszok, tünetek esetén kell lázas gyermekét azonnal orvoshoz vinnie vagy legalábbis tanácsot kérnie!
Ezzel kapcsolatos információt orvosától kaphat vagy a home.hetnet.nl oldalra kattintva bővebben olvashat a lázról.

Névjegy:dr. Szijjártó László gyermekgyógyász
Honlapja: http://home.kpn.nl/~szijjarto/index.html

Gyermekgyógyász specialistaként dolgozom 1996 óta egy holland városkában, odahaza többek között a pécsi gyermekklinikán és a svábhegyi gyermekgyógyintézetben tevékenykedtem. Elsősorban asztmával, ételallergiával foglalkozom, de emellett a gyermekgyógyászat teljes spektrumát gyakorlom. 2006-tól próbálom a magyar gyermekgyógyász társadalomban a láztól való indokolatlan félelmet eloszlatni és elősegíteni a modern, tudományosan megalapozott nézetek és gyakorlat elterjedését.