Hát, már nem vegán...
Történt ugyanis, hogy 13 hónapos korában, miközben a 4 évesünk tonhal-konzervet evett vacsorára, a Kicsi kinyúlt az etetőszékéből, és belemarkolt a Tesó tányérjának tartalmába, mondván, már pedig olyan neki is kell!:-) És ízlett neki. Olyannyira, hogy innen kezdve sikítva követelte/ követeli a halat, ha a Nagy eszi. A rántott halrudacskákat is. (ettől mondjuk azért annyira nem vagyok kétségbe esve, hiszen nem olyan rég, még én is ettem halat...)
Követeli a virslit, a kolbászt is, amit a Nagynál lát, de megfogadtam, hogy azt a szemetet nem vagyok hajlandó adni neki 2 éves kora előtt. A szójavirslinek viszont nagyon örül.:-)
Tojást néha én kínálgattam neki (ahogy írtam többször is, én nem vagyok kifejezetten tojásellenes, ha bio tojásról van szó, csak szimplán nem szeretem és nem igazán használom már), de a főtt tojást, rántottát sorozatosan kiköpködi, a bundás kenyérből néhány falat lement egyszer-kétszer. Másnapra viszont általában a tojás után piros pöttyök a szája körül...
A férjem családja egyre rosszabbul viseli, hogy még a Kicsi sem kapott húst, rendre megkérdezik minden találkozásunkkor - egyre ingerültebben-, miért nem és mikor leszek hajlandó már neki is húst adni... Én ilyenkor hümmögve elterelem a szót, és többnyire nem válaszolok...
Anyós a múlt héten kérdezgette tőle, kér-e rántott húst, de a Kicsi a fejét rázva ismételgette, hogy 'Nemnemnem', noha nem feltétlenül volt vele tisztában, mit is akarnak neki adni...
Karácsonykor kínálták húsleves levével hús nélkül, zöldséggel, és nagyon bejött neki. Egy igen méretes tányérral benyomott belőle.. Majd másnap is.
A Nagytesó is lelkesen kínálgatja a húsos kajáiból jószívűen, mert a Kicsinek a Nagy az Isten, és mindig megy is utána. Többször már a szájába is nyomta a húsfalatokat, de (eddig) még kiköpte fintorogva.
A 4 évesünk egyébként épp a minap összegezte, hogy "Hát, igen, a fiúk esznek húst (mert apa és ő), a lányok viszont nem szoktak (azaz a Kicsi és anya:-))
A Férjem nem ért egyet a Kicsi húsmentességével, ahogy egyszer nemrég kifejtette, de egyelőre nem vétóz meg a család előtt, bár a karácsonyi húslevest már ő is forszírozta...
Végső következtetés: elég nehéz olyan családban vega módon gyereket nevelni, ahol a másik szülő nem vega, és a gyerekek húsevését még ha nem is szorgalmazza, de mindenképp támogatja... És a Kicsi pedig látja, hogy Apa és a Tesó eszik a húst.
Az a tippem hosszú távra, hogy meglehet, a Kicsi is húsevő lesz...(?)
A gyereknevelésnél úgy általában szerencsés, ha a szülők azonos értékrendet vallanak, és nem a gyereknek kell konfrontálódni valamelyikükkel. Bocs a kritikáért, de innen messziről meg úgy, hogy szinte semmit nem tudok az életekről az jön le, hogy te ráálltál erre a vegánságra, és a család többi tagja eszi-nem eszi, nem kap mást, csak ha vesz magának. Csilla
VálaszTörlésÉrdekes dolgokról írsz! Nem vagyok ellene a vegaságnak, de úgy tűnik, mintha a gyerkőcök buksijában egyre nagyobb káosz lenne, ami az étkezést illeti. Félő, hogy később nem lesz könnyű rendberakni...
VálaszTörlésÉn valószínűleg adnék a Kicsinek is húst, ha kérne, aztán majd amikor már nagyobb lesz, igyekeznék az általam helyesnek gondolt nézeteimről meggyőzni - persze nem mindenáron. Ha látja, hogy "anyának jó", akkor biztos, hogy követni fog! Bátorság! :-)
bocsànat, nem étkezést, táplálkozást akartam írni
VálaszTörléstényleg fölösleges emiatt aggódni. kisebb koromban (én idősebb voltam, mint a kisebbik gyereked) anyukám is próbákozott azzal, hogy vegetáriánusok legyünk, de nem jött össze, biztos tiltakoztam. de aztán magamtól elhatároztam, hogy nem eszem emlősöket, pedig csak 8 éves lehettem. na, jó, töpörtyű, szalonna meg ilyesmik becsúsztak, de aztán fokozatosan száműztem a legtöbb állati eredetű dolgot, és több, mint két éve nagyjából vegán vagyok.
VálaszTörlésegyébként ez a ki, mit, mikor, miért és hogyan eszik nagyon sokszor nem magáról az ételről vagy az evésről szól, gyerekkorban meg pláne, talán jobb nem erőltetni semmit, ha legalább érdeklődő. meg hát fárasztó rokonokkal/ismerősökkel is reménytelen és fölösleges hadakozni. ami inkább számít, az a szülői példa, már csak annyiban is, hogy tudja, van olyan lehetőség is, hogy valaki azt választja, vega lesz.
Sajnálom,hogy a család így áll a dologhoz.Én is úgy vagyok vele,hogy ha kéri a kicsi,nem tiltom,de bízom benne,hogy nem fog ízleni neki.A párom szerencsére nem kínálgatja és egyáltalán nem ellenzi,mert látja.hogy így is egészséges és jól érzi magát hús nélkül.Mondjuk nálunk amúgy sincs gyakran husi,akkor is annyi,amennyit Apa megeszik.Múltkor viccből megkínálta szafaládéval,de a Norti undorodva eltolta.Remélem,ez nem befolyásolja a kapcsolatotokat.Jó volna,ha sikerülne megértenie neki és a családnak is hogy nem az a lényeg,hogy eszik-e húst a gyerek vagy sem,hanem hogy jól érzi magát a bőrében.Sok sikert és kitartás!
VálaszTörlésHú, nem lehet egyszerű. Közben végig azon gondolkodtam, nálunk mi lenne, mi lesz... és fogalmam sincs.
VálaszTörlésAnyós pajtással mindenképpen meggyűlik majd a bajunk, illetve bajom, de tény, hogy ott tud bepróbálkozni, ahol köztünk nincs meg az összhang, egyenvélemény - ahogy az az eddigi tapasztalataim is bizonyítják.
Azt hallottam vega ismerőseimtől, hogy ők megmagyarázták a gyereknek, hogy miért nem eszik meg az állatot, és a három éves kisleány másoknak is tovább magyarázta, hogy ő miért nem eszi. A felnőttek meg csak lestek. Én meg akkor lesek, amikor a keresztfiúnk szedni akar nekem a húslevesből, mert ha beteg vagyok, akkor azt kell enni... Biztos nem magától "tudja", hanem már jó korán elültetik benne ezeket a dogmákat. De akkor ezek szerint arra is befogadó lehet, ha elmondom neki, hogy miért nem jó a hús. Én lehet, hogy ezzel fogok próbálkozni az enyémeknél. Hátha...
Csilla!
VálaszTörlésEgyetértek, valóban az lenne a jó, ha szülők a gyereknevelés fő kérdéseiben egy nézőponton lennének... És hát igen, valóban eszik, amit kapnak, mert én vásárolok és főzök egyszemélyben.:)
Gabah!
Ez a vegaság - nem vegaság örök dilemmája, amiről írtál, mármint, hogy vega szülőként adni-e a gyereknek húst, ha kéri... Na, de milyen körülmények hatására kér egy gyerek húst?... Pl. leginkább, mert azt látja! Ezeken a kérdéseken egyébként nagyon hosszan lehet elmélkedni... Amúgy túl nagy káoszt én azért nem érzékelek náluk.:-) Köszi a bátorítást!:-)
Lilla!
Tényleg nem csak az evésről szól, hanem sokkal többről, ezért sem nagyon akarok igazán húst adni nekik...
A rokonokkal, ismerősökkel pedig már rég nem hadakozom, egyszerűen kikerülöm őket.:-))
LiliNortianyu!
Na ja, abban én is nagyon bízom általában, hogy nem ízlik neki, még a Nagynál is, aki pedig megeszi a húst, de azért szerencsére jelentősen válogatós a témában.:-) Az mondjuk már más kérdés, hogy nem csak abban sajnos...
Norci!
Köszi, látom, így gyerek nélkül is érted már a dolgot!;-) És hát igen, írtam is már neked korábban is, hogy nagyon kíváncsi leszek majd, nálatok hogyan alakul!;-)
Igen, a magyarázat szerintem is működik, de csak egy 2-3 évesnél. Az 1 éves még rendkívül nyitott a világra, minden tki akar próbálni, és főleg olyan dolgokat, amiket a példaként követett szülők, családtagok tesznek/esznek. Nálunk pl. a Nagy is 1,5 éves korában kezdte a húsevést, amikor látta többször apát húst enni. Előtte eszébe se jutott!... És hát a Kicsi noha sokkal jobb evő, mint a Nagy (ami bizton állítom, hogy a már jobban megszilárdult vegaságomnak is betudható!), ő is kíváncsi, és próbálni akar. Látja a környezetét, és azt kéri. Előtte ugye eszébe sem jutott kérni, mert nem azt a mintát látta....
Nóri, én azért vigyázok ezekkel a magyarázatokkal. Nagyon óvatosan fogalmazok, mert a gyerekek mindent visszaadnak, és az a húsevőknek nagyon rosszul tud esni, amit mi gondolunk a húsról és annak fogyasztásáról... Inkább a szilárdság, ami bejön szerintem (mint minden másban is, ami gyereknevelés) És az összhang.
VálaszTörlésazert erdemes odafigyelni pont egy gyereknel (novekedes, fejlodes szempontjabol), hogy mi az, amit novenyekbol nem, vagy csak nagyon keveset tud bevinni az ember. Gdondolok itt elsosorban feherjere, cinkre, b12 vitaminra.
VálaszTörlésRemelem ezekkel tisztaban vagy, es figyelsz erre, mert enelkul felelotlenseg gyereket vegankent felnevelni (de a tojasos probalkozas jo, nem tudom tejtermekkel hogy alltok, valamint a halacska is ok. Bar en husevo vagyok, vegaktol csak alternativakat szoktam ellesni. :) )
Tiszteletben tartva mindenkinek a vèlemènyèt,a tapasztalataim alapjàn azt mondom,hogy: nàlunk a fèrjemet az gyozte meg,hogy a mi,majdnem 2 èves lànyunk,a tobbi gyerekkel ellentètben eddig szinte sosem volt beteg,èletèben egyet nem kohintett ès a gyerekorvos eddig csak a rutinvizsgàlatokon làtta vagy az utcàn sèta kozben.Azòta a fèrjem is alig eszik hùst,mert ìgy sokkal jobban èrzi magàt(hozzàteszem,hogy "O abba akategòriàba tartozott,aki disznòolès elott azèrt simogatta a jòszàg nyakàt/hàtàt,hogy puhàbb hùsa legyen).Anyòsomèknàl hùssal teli az asztal,de nem eroltetik se ràm,sem a gyermekre(a dèdit viszont veszettul zavarja,de apòsom leàllìtotta)....a tobbi ismeros persze mind furcsàlja az èletmòdunkat.Viszont èn az evèst nem eroltetem,nem aggodalmaskodom,hogy mennyit eszik,bìzom az ètvàgyàban,DE azt eszi amit èn fozok neki ès mindent megkap,amire szuksège van ès szereti is a foztomet,ha làtom,hogy valami nincs ìnyère azzal ùgysem kìnàlom.Tobben is azt ìrtàk,hogy hagyni kell donteni a gyereket......hàààààt,ha egy tizenèvesrol van szò,akkor rendben is van,mert megèrtett màr bizonyos dontèsekre,viszont egy pici gyereknèl màs a helyzet,ùgy,ahogy nem donthet a rovidnadràg mellett tèlvìz idejèn vagy nem akkor mehet aludni,amikor neki tetszik,nem abba az oviba ìratjuk be,amire "o ràmutat,nem eheti mindig azt ,amit akar,nem?!Egy baràtnom màsfèl èves kisfia,majd mindennap tojàst evett(ràntva,sutve fozve),mert azt kèrte,mert mindennap a tojàsra mutatott.....persze meglett a kovetkezmènye ès akkor a gyerekorvos le is àllìtotta az anyukàt,mondvàn a szulo FELADATA,nem egyszeruen a gyermek helyett donteni,hanem a gyermek èrdekèben donteni.Tobben ìrtàk,ha kèri a hùst nem szabad neki megtiltani,de kèrdem èn,ha mindennap nyalòkàt kèr,azt is adtok neki?Nem ,mert meg vagytok gyozodve ròla,hogy nem helyes vagy nem egèszsèges.'En (meg remèlem Siccike is)meg vagyok ròla gyozodve ès a szakemberek is alàtàmasztjàk,hogy a hùsevès nem tartozik az egèszsèges dolgok kozè,ìgy nem esszuk.A màsik oldala a dolognak etikai ès nem is igazàn merult fel bennem a gyermekem szuletèse elott meg nem is vagyok egy megveszekedett àllatvèdo,viszont èszrevettem,hogy nincs ìnyemre megsìmogattatni vele az àllatokat,amit aztàn elèpakolnak az asztalra.Zsu
VálaszTörlésKedves Siccike!
VálaszTörlésKlassz a blogod, bár mi húsevők vagyunk, sok jó receptet találtam rajta. Ehhez a poszthoz hozzászólva, szerintem azt érdemes megfontolni, hogy két testvér közt szülhet ellentétet az, hogy az egyik megtehet valamit, a másik pedig nem. Tehát ha a nagyfiad ehet húst, a kicsi is joggal várja el a lehetőséget. Üdvözlettel Zsófia
Igen, valóban érdekes téma....Mi most várjuk az első kisbabánkat, és hát mi is vegák vagyunk, hálistennek mindketten, sót, az anyós is,és Babánkat sem tervezzük hússal táplálni. Anyukám elfogadta, remélem ez a gyereknél sem lesz másként....de valóban odafigyelünk majd, és úgy véljük, nem leszünk dogmatikusak....Bár valószínű, segítenem kell majd anyunak megtanulni ezt-azt vegául, ara gondoltam, ha náluk lesz a gyerek valamikor, akkor egyszerű étrendeket fogok írni.....
VálaszTörlésVera!
VálaszTörlésHát, igen, az összhang ebben is fontos (lenne..(?)
Grizzancs!
Igen, tisztában vagyok vele, és úgy gondolom, mindenki más is, aki felvállalja ezt az életformát!
Zsú!
Köszi a tartalmas beszámolót!:-)
Zsófia!
Lehet, de egyelőre ezt nem tapasztaltam, már csak azért sem, mert úgy gondolom, ellentétekhez elég kicsi még a Kicsi 16 hónaposan...
Katacs!
Kérdés, mit jelent a dogmatikus vega gyereknevelés? Mert van akinek ezt, és van akinek azt...:-)
Mindenesetre sok sikert Nektek a tervek véghezviteléhez!