Vegán babák hozzátáplálása 2.

Ez a bejegyzés utoljára frissítve: 2009. július 20-án

Hogyan is induljunk neki?:-)

Ebben a részben kezdésnek olyan általános infókat szeretnék megosztani veletek, amik még nem is feltétlenül a vegetáriánus babák, hanem általában minden baba hozzátáplálásának megkezdésére érvényesek lehetnek.
Forrásként leginkább a Kismama Babakonyhája című, szerintem remek könyv ajánlásait-részleteit, és néhány külföldi (angol, német, olasz nyelvű) szakirodalmat használtam, a saját tapasztalataimmal vegyítve.

Az egyik talán legfontosabb alapinfó, hogy a baba 6 hós koráig NINCS SZÜKSÉG a hozzátáplálás elkezdésére! A miérteket most én nem nagyon taglalnám, erről sok helyen lehet infókat találni, akit részletesebben érdekel, annak ajánlom, olvasgasson a La Leche Liga honlapján!

Azt azért muszáj megjegyeznem, hogy döbbentő számomra, milyen sok helyen hallom mostanság, amikor az anyukák arról számolnak be, a gyerekorvos és a védőnő győzködik őket, hogy már 4,5 hósan(!) kezdjék el a szilárd ételek bevezetését!

Miután a babánk elérte a 6 hós kort, még nem kell árgus szemekkel a naptárt figyelnünk, mikor is "kell" kezdenünk a hozzátáplálást (én azt tettem először, mert már annyira vártam az újabb kihívást:-))), hanem más szempontokat is végiggondolva dönthetünk amellett, hogy valóban elkezdjük, vagy hagyunk még időt a babának és magunknak.

Pl.:

- tud már ülni? A félig fekvő helyzetben bekanalazott szilárd ételek emésztése ugyanis nehezebb a baba számára!

- mutat már érdeklődést a környezete ételei, étkezései iránt? Nyúlkál a mi ételeink iránt?

- igyekszik már mindent a szájába venni?

Egyáltalán nem kell stresszelnünk azon, ha később kezdjük a hozzátáplálást! És ne hagyjuk, hogy akár a környezetünk is stresszeljen ezzel minket! Gondoljunk csak bele, hány olyan kisbaba van, akiknél noha elkezdik 6 hósan a szilárd ételek bevezetését, mégis már 9-10 hónaposak, mire ténylegesen elkezdenek érdeklődni az ételek iránt, és úgy döntenek, esznek is valamit. És túlélik, hogy addig nem esznek mást, "csak" anyatejet? Naná, hogy túlélik!:-) Méghozzá teljesen jól is érzik magukat!:-)

Elválasztás, vagy elválasztódás?

Elválasztódásról akkor beszélünk, ha a szilárd ételek bevezetését a Pici igényeihez igazítjuk, azaz nem sürgetjük, és pl. csak szoptatás után kínáljuk meg más étellel. Ebben az esetben ő határozza meg az anyatejes táplálás elhagyásának tempóját.

Az elválasztás pedig az a folyamat, amikor az anya elhatározása érvényesül inkább, miszerint ő igyekszik befolyásolni a hozzátáplálás menetét, azaz felgyorsítja némiképp (ennek oka lehet pl. hogy az anyukának vissza kell mennie dolgozni, vagy mint pl. nálunk az első gyerkőcnél, aki nagyon sokat szopizott, és már nagyon belefáradtam...).

Mikor egyen a Pici?

- elválasztódás esetén, szoptatás UTÁN kínáljuk a babát. Erre azért van szükség, mert a kereslet-kínálat elve alapján, ha már kezdetben kiváltunk egy teljes étkezéses szoptatást szilárd étellel, az anyatej újratermelődése a kelleténél gyorsabban és nagyobb mennyiségben csökken, így esetleg túl gyorsan csökkenhet a rendelkezésre álló tejmennyiség.

Ezen kívül 100 ml anyatej energiatartalma 65-67 kcal. A főtt zöldségekből készült püré, vagy a reszelt alma száz grammja alig 30-40 kcal-t tartalmaz. Ha mégsem szoptatás után kínáljuk a babát, akkor valójában a baba igényeit kielégítő anyatejet lecseréljük egy táplálkozási szempontból értéktelenebbre.

Saccperkábé amikor szoptatjuk a babát, úgy kb. egy fél étkezésnyit szoptassuk, és utána kis idővel kínáljuk a kanalas étellel. Persze ez nem úgy értendő, hogy tépjük le a gyereket a mellünkről, nehogy "túlegye" magát:-), hanem ennyi idősen a babák általában úgyis elég éberen szopiznak, gyakran megállnak, nézelődnek. Ha esetleg mégsem, akkor a szoptatás után kb. 1 órával próbálkozzunk.

- elválasztás esetében az amúgy aktuális szoptatás ELŐTT kínáljuk, majd amikor elég volt a kanalasból, akkor még szoptassuk is meg.

- a napszakot illetően válasszunk egy nyugodtabb, pihentebb időszakot a baba számára, pl. a késő délelőttöt, amikor még fogékonyabb az újdonságokra. Ez azért is tanácsos, mert ha esetleg valamilyen allergiás tünet jelentkezik az adott étel fogyasztása után, úgy az feltehetőleg nem közvetlenül estére, vagy éjszaka derül ki, amikor már sokkal nehezebben tudjuk esetleg kezelni a helyzetet (pl. nem tudjuk felhívni a védőnőt, gyerekorvost).

Naponta hányszor?

Pl. a Kismama Magazin ajánlásai a következők:

- 6-7 hónaposan: napi egy szilárd étkezés, szoptatás után kínálva;

- 8-9 hónaposan: napi két szilárd étkezés, még mindig szoptatás után és nem helyette;
- 10-12 hónaposan: napi három szilárd étkezés, szoptatás után kínálva.

Elsőként kezdhetjük az ebéddel, majd a második szilárd étkezés lehet a tízórai, a harmadik az uzsonna, utána a reggeli, és legutoljára marad a vacsora bevezetése.
Ha nem az elválasztódás, hanem az elválasztás mellett döntünk, a fokozatosság akkor is nagyon fontos! 2-3 hetet várjunk, amíg egy újabb szoptatást elhagyunk. Így, ha 6 hónapos korban marad ki az első, mondjuk a déli szoptatás, akkor 3 hét múlva kihagyhatjuk a délelőttit, újabb 3 hét múlva a délutánit. A reggeli és esti szoptatás szokott a legtovább, lehetőség szerint akár 2 éves korig is megmaradni.

Mennyit adjunk elsőre?
Az "alapszabály" általában az, hogy amikor elkezdjük az egyes ételek bevezetését, az első nap max. 1-2 kiskanállal próbálkozzunk, majd a következő nap 3-4, aztán 5-6 kiskanállal, így emelve folyamatosan az adagot. Érdemes ezt akkor is így csinálni, ha a baba esetleg már elsőre jóval többet enne, mert könnyen túleheti magát, ami aztán hasfájáshoz, hányáshoz is vezethet.
Amikor a babák elkezdik fogyasztani a szilárd ételeket, időre van szükségük, hogy pl. az anyatejen túli emésztéshez szükséges enzimek megjelenjenek a szervezetükben.
Egyszerre egy összetevőjű étellel próbálkozzunk, majd amikor már 2 ételt is külön bevezettünk, kombinálhatjuk a kettőt, aztán majd hármat, stb. Itt is fontos, hogy egy újabb újdonság/ összetevő esetén azt mindig magában adagoljuk először, hogy lássuk, nincs-e valamilyen allergiás reakció.
Egy adott összetevővel min. 3-4 napig próbálkozzunk, és csak utána térjünk át a következőre!
Bízzuk a gyerkőcre, mennyit eszik! Nem várhatjuk el tőle, hogy 50-100 grammot egyen bármiből is! Ha viszont ízlik neki, akkor nyugodtan kaphat még belőle az első napok után!

Mik lehetnek az allergiás reakciók?
Figyeljük a babát, hogy az adott étel elfogyasztása után 24 órán belül, illetve valamely ételféleség tartósabb fogyasztása után nem jelentkezik-e valamelyik az alábbi tünetek közül (melyek közül jónéhányat szerintem nagyon nehéz elkülöníteni egy szimpla hétköznapi ún. "egyéb tünettől"...):
- kiütések a száj körül, vagy a popsin;
- az arc kipirosodása;
- sötét karikák a szem körül;
- orrfolyás;
- visszatérő megfázás;
- ekcéma;
- hasmenés, vagy székrekedés;
- hiperaktivitás, vagy letargia;
- ingerlékenység;
- megváltozott viselkedés;
- álmatlanság;
- adott étel elutasítása;
- bőrreakciók;
- hasfájás;
- puffadás.

Nyersen, vagy főve?
Gyümölcsöknél:
kezdetben valószínűleg könnyebben megemészti a kisbaba, ha főtt, vagy párolt péppel kínáljuk. (Pl. az összes üveges bébiétel is főtt alapanyagból készül.) A főzés által ugyanakkor a vitamintartalom jelentős része elveszik. Ha a babánk nagyon lassan, nem "kellőképpen" (bár ez nagyon viszonylagos...) gyarapodik, akkor kezdjük főtt étellel, úgy jobban tudja hasznosítani. Más babáknál próbálkozhatunk a nyers gyümölcsökkel kezdetben is, és ha nagyon idegenkednek esetleg mégis tőle, akkor választhatjuk a feles megoldást. Azaz pl. kevés nyers reszelt almát keverünk a párolt almakompóthoz.
10-11 hónaposan azonban már kaphat puha banánt, illetve almát gerezdben, amit a fogaival reszelget. Sőt, a szőlőszemből is megtanulja a levet kiszívni.

Zöldségeknél:
a zöldségek többsége nyersen olyan állagú, hogy őrlőfogak nélkül nem tudja megrágni a pici, és megemészteni se nagyon, az egyben leharapott, majd lenyelt darabokat (kezdetben ezek a lenyelt darabok emésztetlenül, egyben jelennek meg a pelusban, nem kell megijedni!). A félrenyelés veszélye miatt inkább csak 1 éves kor felett javasolt a nyers zöldségek darabos adása. A zöldségek vitamintartalmának megőrzése érdekében azonban érdemes addig is kímélő elkészítési módokat alkalmazni, mint pl. a héjában és sütőben sütés, vagy gőzölés, illetve párolás kevés folyadékkal. Minél kevésbé vizezve, inkább zsírdús anyatejjel, vagy a megszokott tápszerrel higítva a pürét.

A vegán életmódot követők között vannak azonban olyanok is, akik csak nyers ételeket fogyasztanak. És ebbe beletartozik a babavárás, illetve a csecsemők hozzátáplálása is.
Akiket érdekel ez a témakör, azoknak ajánlom a következő oldalakat:
- Edina most várja első babáját, és főleg nyers ételeket fogyaszt a várandóssága alatt;
- Kláriék 2 gyerkőccel pedig nem régóta nyersevők családilag;
- itt pedig íme egy 5 gyermekes amerikai család, ahol a legkisebb hozzátáplálása is főként nyersekkel folyik, mint pl. itt.:-)

Pépeset, vagy darabosat?

A gyümölcsöknek először pl. érdemes csak a levével próbálkozni, aztán jöhet a finomra reszelés, majd ha már vannak fogacskák is, elég lehet, ha csak villával összenyomkodjuk. Utóbbi a zöldségekre is vonatkozik. A keményebb húsú gyümölcsöket mixerrel apríthatjuk, mellyel a párolt zöldségeket is pürésíthetjük szükség esetén.

Betöltött 8-9 hós kortól kaphat már a baba kézbe adható rágcsálnivalókat, állandó felügyelet mellett: banán, sárgabarack, kenyérhéj, kifli, főtt zöldségfélék.

Bio legyen az étel?
Egy éves korig mindenképpen javasolt a bio ételek elkészítése/ adása a gyerekek számára, de aki meg tudja oldani, annak érdemes ezt legalább 2 éves korig, majd a lehetőségek szerint tovább is követnie. A primőröket viszont messzire kerüljük a gyerekek esetében! A gyökeres és földben termő (pl. répa, krumpli), ill. leveles zöldségek zöldségek (spenót, sóska) a mérgező nitrátokat ugyancsak könnyebben megkötik.
A bio zöldségek-gyümölcsök babákra vonatkozó tudnivalóiról itt olvashattok még egy hasznos cikket!

Melyik évszakban mit adjunk?
Próbáljunk igazodni az adott évszak viszonyaihoz! Azaz télen, amikor nem nagyon vannak gyümölcsök, javasolt inkább a zöldségekkel kezdeni a bevezetést, nyáron viszont a gyümölcsbőség idején kezdjük a gyümölcsökkel.
Az adott hónapra javasolt bevezető zöldség-gyümölcsök közül pedig érdemes kiválasztani az évszak szerint szezonálisakat. Pl. tavasszal kezdhetünk répával, burgonyával, almával, nyáron viszont az elsők között lehet az őszibarack, nektarin, meggy.
Ugyanakkor a kevésbé változatos téli időszakra való felkészülésként fagyaszthatunk le a megelőző nyáron különféle zöldségeket, gyümölcsöket (mint pl. a barack, meggy, spenót stb.).

Éljünk a "locavore"-mozgalom szerint!

És ha mégsem kéri?
Nem baaaaj!:-))
Ha az első felkínált falat után elutasítás a válasz, ne erőltessük tovább! Nyugodtan együk meg a baba előtt az ételét, dícsérjük is meg a főztünket, és lépjünk tovább!:-) Ha néhány napig ugyanez történik továbbra is, azaz nem akar enni, akkor legalább egy hétig, kettőig ne kínáljuk újra, valószínűleg nem kér még szilárd ételt.
Előfordulhat, hogy az első falatok után a baba fintorog, öklendezik, de ez természetes és csak átmeneti idegenkedés. Semmi baja nem lesz, ha csak később kezdjük el a hozzátáplálást!
Fontos, hogy minden nap kapjon lehetőséget az evésre, de sosem kell kényszeríteni, könyörögni! Majd megjön az étvágya!
Gyakori, hogy csak 8-9 hónaposan kér az anyatej mellé valami mást is a baba, és ritkán, de előfordul, hogy csak 1,5 évesen történik ugyanez.

Mikortól igyon?

A betöltött hat hónapos kortól kezdődően, a szilárd étkezéseket követően kínálhatjuk esetleg a babát egy kis pohárból vízzel (azt megelőzően nincs szüksége az anyatejen kívül egyéb folyadékra, még vízre sem!). Azonban nem valószínű, hogy sok folyadékot igényelne (főleg ha nem sózzuk ételeit, ami 1 éves korig nem is javasolt!). Igény szerint szoptatott babáknál előfordul, hogy egészen 1 éves korig, vagy tovább is eltart az az időszak, amikor nincs szükségük az anyatejen kívül más innivalóra!

A biztonság kedvéért persze megkínálhatjuk, ha úgy érezzük, folyadékra van szüksége, de erőltetni, vagy aggódni nem kell. A poharazás 6 hónapos kor után általában könnyen megy.
Kivételt képeznek 6 hós kor előtt a tápszeres babák, akiknél előfordulhat, hogy nagy melegben forralt, lehűtött vizet adunk nekik, mert a kalóriadús tápszert nem lehet korlátlan mennyiségben, szomjoltóként is adni.

Hát, eddig tartott a mese mára, a hozzátáplálós sorozat következő részeiben hónapokra lebontva kerülnek részletezésre a bevezetendő zöldségek, gyümölcsök, gabonák és egyebek.

Folyt. köv.