Forrásként leginkább a Kismama Babakonyhája című, szerintem remek könyv ajánlásait-részleteit, és néhány külföldi (angol, német, olasz nyelvű) szakirodalmat használtam, a saját tapasztalataimmal vegyítve.
- 10-12 hónaposan: napi három szilárd étkezés, szoptatás után kínálva.
Ha nem az elválasztódás, hanem az elválasztás mellett döntünk, a fokozatosság akkor is nagyon fontos! 2-3 hetet várjunk, amíg egy újabb szoptatást elhagyunk. Így, ha 6 hónapos korban marad ki az első, mondjuk a déli szoptatás, akkor 3 hét múlva kihagyhatjuk a délelőttit, újabb 3 hét múlva a délutánit. A reggeli és esti szoptatás szokott a legtovább, lehetőség szerint akár 2 éves korig is megmaradni.
Az "alapszabály" általában az, hogy amikor elkezdjük az egyes ételek bevezetését, az első nap max. 1-2 kiskanállal próbálkozzunk, majd a következő nap 3-4, aztán 5-6 kiskanállal, így emelve folyamatosan az adagot. Érdemes ezt akkor is így csinálni, ha a baba esetleg már elsőre jóval többet enne, mert könnyen túleheti magát, ami aztán hasfájáshoz, hányáshoz is vezethet.
Amikor a babák elkezdik fogyasztani a szilárd ételeket, időre van szükségük, hogy pl. az anyatejen túli emésztéshez szükséges enzimek megjelenjenek a szervezetükben.
Egyszerre egy összetevőjű étellel próbálkozzunk, majd amikor már 2 ételt is külön bevezettünk, kombinálhatjuk a kettőt, aztán majd hármat, stb. Itt is fontos, hogy egy újabb újdonság/ összetevő esetén azt mindig magában adagoljuk először, hogy lássuk, nincs-e valamilyen allergiás reakció.
Egy adott összetevővel min. 3-4 napig próbálkozzunk, és csak utána térjünk át a következőre!
Bízzuk a gyerkőcre, mennyit eszik! Nem várhatjuk el tőle, hogy 50-100 grammot egyen bármiből is! Ha viszont ízlik neki, akkor nyugodtan kaphat még belőle az első napok után!
Mik lehetnek az allergiás reakciók?
Figyeljük a babát, hogy az adott étel elfogyasztása után 24 órán belül, illetve valamely ételféleség tartósabb fogyasztása után nem jelentkezik-e valamelyik az alábbi tünetek közül (melyek közül jónéhányat szerintem nagyon nehéz elkülöníteni egy szimpla hétköznapi ún. "egyéb tünettől"...):
- kiütések a száj körül, vagy a popsin;
- az arc kipirosodása;
- sötét karikák a szem körül;
- orrfolyás;
- visszatérő megfázás;
- ekcéma;
- hasmenés, vagy székrekedés;
- hiperaktivitás, vagy letargia;
- ingerlékenység;
- megváltozott viselkedés;
- álmatlanság;
- adott étel elutasítása;
- bőrreakciók;
- hasfájás;
- puffadás.
Gyümölcsöknél:
kezdetben valószínűleg könnyebben megemészti a kisbaba, ha főtt, vagy párolt péppel kínáljuk. (Pl. az összes üveges bébiétel is főtt alapanyagból készül.) A főzés által ugyanakkor a vitamintartalom jelentős része elveszik. Ha a babánk nagyon lassan, nem "kellőképpen" (bár ez nagyon viszonylagos...) gyarapodik, akkor kezdjük főtt étellel, úgy jobban tudja hasznosítani. Más babáknál próbálkozhatunk a nyers gyümölcsökkel kezdetben is, és ha nagyon idegenkednek esetleg mégis tőle, akkor választhatjuk a feles megoldást. Azaz pl. kevés nyers reszelt almát keverünk a párolt almakompóthoz.
10-11 hónaposan azonban már kaphat puha banánt, illetve almát gerezdben, amit a fogaival reszelget. Sőt, a szőlőszemből is megtanulja a levet kiszívni.
Zöldségeknél:
a zöldségek többsége nyersen olyan állagú, hogy őrlőfogak nélkül nem tudja megrágni a pici, és megemészteni se nagyon, az egyben leharapott, majd lenyelt darabokat (kezdetben ezek a lenyelt darabok emésztetlenül, egyben jelennek meg a pelusban, nem kell megijedni!). A félrenyelés veszélye miatt inkább csak 1 éves kor felett javasolt a nyers zöldségek darabos adása. A zöldségek vitamintartalmának megőrzése érdekében azonban érdemes addig is kímélő elkészítési módokat alkalmazni, mint pl. a héjában és sütőben sütés, vagy gőzölés, illetve párolás kevés folyadékkal. Minél kevésbé vizezve, inkább zsírdús anyatejjel, vagy a megszokott tápszerrel higítva a pürét.
A vegán életmódot követők között vannak azonban olyanok is, akik csak nyers ételeket fogyasztanak. És ebbe beletartozik a babavárás, illetve a csecsemők hozzátáplálása is.
Akiket érdekel ez a témakör, azoknak ajánlom a következő oldalakat:
- Edina most várja első babáját, és főleg nyers ételeket fogyaszt a várandóssága alatt;
- Kláriék 2 gyerkőccel pedig nem régóta nyersevők családilag;
- itt pedig íme egy 5 gyermekes amerikai család, ahol a legkisebb hozzátáplálása is főként nyersekkel folyik, mint pl. itt.:-)
Pépeset, vagy darabosat?
Bio legyen az étel?
Egy éves korig mindenképpen javasolt a bio ételek elkészítése/ adása a gyerekek számára, de aki meg tudja oldani, annak érdemes ezt legalább 2 éves korig, majd a lehetőségek szerint tovább is követnie. A primőröket viszont messzire kerüljük a gyerekek esetében! A gyökeres és földben termő (pl. répa, krumpli), ill. leveles zöldségek zöldségek (spenót, sóska) a mérgező nitrátokat ugyancsak könnyebben megkötik.
A bio zöldségek-gyümölcsök babákra vonatkozó tudnivalóiról itt olvashattok még egy hasznos cikket!
Próbáljunk igazodni az adott évszak viszonyaihoz! Azaz télen, amikor nem nagyon vannak gyümölcsök, javasolt inkább a zöldségekkel kezdeni a bevezetést, nyáron viszont a gyümölcsbőség idején kezdjük a gyümölcsökkel.
Az adott hónapra javasolt bevezető zöldség-gyümölcsök közül pedig érdemes kiválasztani az évszak szerint szezonálisakat. Pl. tavasszal kezdhetünk répával, burgonyával, almával, nyáron viszont az elsők között lehet az őszibarack, nektarin, meggy.
Ugyanakkor a kevésbé változatos téli időszakra való felkészülésként fagyaszthatunk le a megelőző nyáron különféle zöldségeket, gyümölcsöket (mint pl. a barack, meggy, spenót stb.).
Nem baaaaj!:-))
Ha az első felkínált falat után elutasítás a válasz, ne erőltessük tovább! Nyugodtan együk meg a baba előtt az ételét, dícsérjük is meg a főztünket, és lépjünk tovább!:-) Ha néhány napig ugyanez történik továbbra is, azaz nem akar enni, akkor legalább egy hétig, kettőig ne kínáljuk újra, valószínűleg nem kér még szilárd ételt.
Előfordulhat, hogy az első falatok után a baba fintorog, öklendezik, de ez természetes és csak átmeneti idegenkedés. Semmi baja nem lesz, ha csak később kezdjük el a hozzátáplálást!
Fontos, hogy minden nap kapjon lehetőséget az evésre, de sosem kell kényszeríteni, könyörögni! Majd megjön az étvágya!
Gyakori, hogy csak 8-9 hónaposan kér az anyatej mellé valami mást is a baba, és ritkán, de előfordul, hogy csak 1,5 évesen történik ugyanez.
Mikortól igyon?
Kivételt képeznek 6 hós kor előtt a tápszeres babák, akiknél előfordulhat, hogy nagy melegben forralt, lehűtött vizet adunk nekik, mert a kalóriadús tápszert nem lehet korlátlan mennyiségben, szomjoltóként is adni.
Hát, eddig tartott a mese mára, a hozzátáplálós sorozat következő részeiben hónapokra lebontva kerülnek részletezésre a bevezetendő zöldségek, gyümölcsök, gabonák és egyebek.