A hétvégén húgom kislányának keresztelőjére készült ez a torta.
A lúdláb tortát valójában gyerekkoromban sosem szerettem, most mégis belevágtam, mert a Napfényes Alapítvány Sütemények könyvében nagyon invitáló a fotó.
Az eredmény? Hááát, meg kell mondjam, hogy én valójában nem voltam elégedett.... Több okból sem, de mivel két bloggerkollegina is korábban elkészítette ezt a tortát, és nem szóltak esetleges nemtetszésükről a bejegyzéseikben, gondoltam megosztom az én tapasztalataim.
A célközönségnél amúgy 50%-os sikert aratott, a tesómnak pl. kifejezetten ízlett (vagy csak be akart nálam vágódni...:-))), a többség viszont a felvágott szeletek felét meghagyta... A gyerekek rögtön ráugrottak, de szerintem náluk is inkább az esztétika volt a döntő, ami amúgy tényleg enm volt rossz...
1. alap piskótának én a recept mellettit verziót, a könyvből a 4. jelzésű piskóta alaptésztát választottam. A tészta a hozzávalók összeöntése után számomra szinte keverhetetlen keménységű masszává állt össze, így én még adtam hozzá plusz folyadékot. Nem eleget úgy tűnik, mert a tészta kisülve is nagyon tömör, masszív maradt. Lehet, már itt Szilda tippjét kellett volna követnem, aki egy korábban bevált alapot használt...
A tészta közepe sülés közben extrán megemelkedett, így a krém rákenése előtt bőven farigcsálnom kellett, hogy valami elfogadható formája legyen (pedig
2. az instrukciók szerint a krémbe kell keverni a meggyet, és ezt a meggyes krémet rákenni a tortára. Ezt már olvasáskor se értettem, hogy ha a meggyes krémre teszek még karobmázat, akkor hogyan lehet azt szépen elsimítani, hiszen a meggyszemek ki fognak dudorodni. Így is lett, úgyhogy kenés közben végül leszedegettem a tetjére került meggyeket...
3. a kém magában nagyon finom volt, végül is a karobmáz is, de legközelebb nem biztos, hogy tennék rá ilyen "vajas" mázat, mert extra nehézzé tette a tortát a kettő együtt. Igazából rá kellett döbbennem, én nagyon elszoktam az ilyen "vajas"-margarinos krémektől, mert egy szelettel egész napra totál elcsaptam a hasam...:-(((
Elmondhatjuk, hogy egy igen nehéz, tömény torta!
Azt mindemellett nem kis zárójelben jegyzem meg, hogy Babócánk pedig egy igazi hős volt, mert amikor az unkoatesó lelkesen ajánlgatta neki a sajtos rudakat, ő hatalmas sajnálkozó-sóvárgó szemekkel ugyan, de rendkívül okosan visszautasította, mondván "tudod, nekem nem lehet, mer tejérzékeny vagyok...":-(((((. Pedig amúgy nem rég még az egyik nagy kedvence volt! És hát ez egy nem kis teljesítmény számomra egy 3 évestől!
Reni Lúdlábtortája Szilda Lúdlábtortája
Lúdláb tortaHozzávalók (min. 26 cm-es tortaformához):
A piskótához400 g teljes kiőrlésű tönkölyliszt
100 g finom fehér tönkölyliszt
100 g rétesliszt
200 g nádcukor (az eredeti ercept 300 g!-ot ír, de szerintem ez brutál sok, úgyhogy lecsökkentettem)1/2 cs. foszfátmentes borkő sütőpor
400 ml víz (illetve szerintem ennél jóval több, min. 500-600 ml)200 ml olaj
5-6 ek. karobpor
A krémhez:500 ml rizstej
150-200 g magozott meggy
60 g kukoricakeményítő
60 g karobpor
150 ml szójatejszín
150 g (nád)porcukor
150 g bio növényi margarin
A karobmázhoz:150 g bio növényi margarin
100 g nádcukor
50 g karobpor
A piskótához mindent összekeverünk. A tésztát 1-2 percig habverővel habosítjuk, majd kizsírozott tortaformába öntjük (figyeljünk rá, hogy a tésztát kicsit a szélei felé magasabbra húzzuk, hogy a közepe ne emelkedjen meg túlzottan), és előmelegített sütőben, 180 fokon 40-50 percig sütjük.
A krémhez a karobport és a keményítőt összekeverjük, a rizstejjel felfőzzük, és kihűtjük. A margarint a porcukorral és a tejszínnel habosra keverjük, majd a két krémet hidegen összekeverjük. Beleforgatjuk a meggyet, és az egészet 2-3 cm vastagon a psikótalapra kenjük. (Valójában ez a krém mennyiség extra sok, így én a tortá is ketté vágtam, és a felét abba töltöttem.) 3-4 órára hűtőbe tesszük, utána bevonjuk karobmázzal.
A karobmázhoz a vajat felolvasztjuk, és belekeverjük a karobot és a cukrot, majd lassú tűzön az egészet összeolvasztjuk.
Díszítéshez javasolja a könyv a megmaradt krémből habrózsákat a tetejükre meggyel, de a krém nekem nem volt olyan állagú, hogy kinyomható lett volna, így nálam maradtak a meggyszemek.
A krémhez a karobport és a keményítőt összekeverjük, a rizstejjel felfőzzük, és kihűtjük. A margarint a porcukorral és a tejszínnel habosra keverjük, majd a két krémet hidegen összekeverjük. Beleforgatjuk a meggyet, és az egészet 2-3 cm vastagon a psikótalapra kenjük. (Valójában ez a krém mennyiség extra sok, így én a tortá is ketté vágtam, és a felét abba töltöttem.) 3-4 órára hűtőbe tesszük, utána bevonjuk karobmázzal.
A karobmázhoz a vajat felolvasztjuk, és belekeverjük a karobot és a cukrot, majd lassú tűzön az egészet összeolvasztjuk.
Díszítéshez javasolja a könyv a megmaradt krémből habrózsákat a tetejükre meggyel, de a krém nekem nem volt olyan állagú, hogy kinyomható lett volna, így nálam maradtak a meggyszemek.
szia!
VálaszTörlésÉn a tetejére csokimázat tettem, írtam is. Épp azért, mert szinte mindegyik részéhez karob kellett volna (tészta, krém, bevonat), s már sok lett volna a jóból..
a férjem egyébként is szereti a csokimázat, no meg a gyerekek is...
A leírásban írtam, hogy a tésztához nekem sem volt elég a 4 dl víz.
a tetejére én sem tettem meggyet.
töménység: igen, ez elég tömény. ritkán sütök ilyen tortát, de mivel úgy általában az ilyenek ragasztják a cukrászdák kirakatához a gyerekeket, ezért gondoltam megpróbálkozok vele. Persze a bolti-cukrászdás tömény sütiknél is inkább a látvány elsődleges nekik.
nálunk amúgy elfogyott, mondjuk Karácsony táján készítettem, én nem sokat ettem belőle, mert telítve voltam.
a közepe: arra gondoltam, hogy esetleg oda több sütőpor jutott?
néha nekem sem jön össze a piskóta alap, pedig sokszor ugyanazon receptet követem.
Egyébként hiányoltalak tegnap!
VálaszTörlésEbben a konyvben èn is elèg sok elìràst vagy,ahogy te is ìrtad ,màr olvasatra is gyanùs dolgokat talàltam.Ezzel a lùdlàb tortàval èn is szemezgetek egy ideje,de a tortàk kozul csak a kukoricaliszteset (1-es szàmù) pròbàltam ki,krèm nèlkul,mert a Viràgszàlunk elso szulinapjàra kèszult,bàr beteg volt,"o is elcsipegette,s"ot a fèrjemnek is nagyon ìzlett,pedig nem rajong a reformos dolgokèrt.Ami a sutopor tèmàt illeti,sosem kedveltem a mellèkìze miatt,ìgy amiòta az èlesztovel egyutt szàmuztem ès helyette a szòdabikarbòna-citom/narancslè keverèket hasznàlom,nem is èrtem mièrt "lètezik" a sutopor.Amit viszont kipròbàlàsra ajànlanèk a konyvbol,az a gesztenyès tallèr.Esetleg kevesebb zsiradèkot tennèk bele,de az ìze,hmmmm,kìvul ropogòs,belul puha.Ciao:Zsu
VálaszTörlésReni!
VálaszTörlésSzóval összességében nektek akkor csak ízlett!:-)
Igen, a karob így nekem is túl sok volt!
Azon akkor átsiklottam, hogy írtad, kevés a víz.:-(
Anyám is azt mondta, hogy valszeg a sütőport nem kevertem el eléggé jól, és amiatt jött fel annyira a teteje.
Hát, igen, szívesen mentem volna a talira, de a keresztelő miatt nem tudtam sajnos.:-( Majd legközelebb!:-)
Zsú!
Igen, szerintem is sok az elírás a könyvben, illetve inkább arra gondolok, hogy akik írták, nem mérték ki pontosan az adagokat, hanem csak saccperkábé a gyakorlatuk alapján belőttek valamit, ami avgy bejött, vagy nem... Ezt a gesztenyéset megnézem!
szia, az a 600 g karob nem elírás a krémbe?
VálaszTörlésAndrea!
VálaszTörlésJuj, de dehogynem, bocsánat, az 60 g akart lenni!