Oldalak

2009. március 13., péntek

Egy kiváló salátaöntet

A hétvégén ünnepeltük a férjem névnapját, és ez alkalomból egy kisebb családi összejövetelt is szerveztünk. Egy jó ideje már sarkalatos dilemma-pont nálam (és a vendégeknél is ahogy kiderült:-), hogy nem igazán szívesen készítek már másoknak sem húsos ételeket... A nem szívesen eredménye pedig idővel az lett, hogy nem is nagyon sikerültek a húsos étkek... Aztán karácsonykor a férjemen erőt vett a totál kiakadás, hogy már nem csak anyámnál szűnt meg a húsos kaja (ahogy többször írtam, ő makrobiós vega, és noha sok évtizeden keresztül főzött 'anno' apámra húsosat, most néhány éve már csak vegát, így neki is egyre kevésbé sikerültek a húsosak... Eredményként a húsevő rokonság idővel őt is inkább lebeszélte a húsos kaják elkészítéséről...:-), de már nálunk sem lehet húsosat enni (összeszámoltam, hogy tavaly összesen 4 alkalommal készítettem egész évre levetítve). Na, a családi béke kedvéért, gondoltam megpróbálom összeszedni magam (nagyon nehezen ment!), és a vendégeskedések alkalmával igyekszem majd feltálalni mindig valami húsos alternatívát is (vagy legalább megkérek valakit, hogy főzzön helyettem:-).
A vicces az a történetben, hogy azóta a második alkalom volt már, hogy mióta van húsos is (pedig állítólag most tényleg jól sikerültek!), mindenki a zöldségest keresi, a salátát és a barna kenyeret...:-))) Ki érti ezt?:-) Olyannyira, hogy a múlt hétvégén is a zöldséges elfogyott és még keresték volna, a húsos pedig az asztalon maradt...:-) Pedig a zöldséges Wellingtont (igaz, most kész leveles tésztából, a sütőtök helyett több gombát plusz cukkinit használva) dupla adagban készítettem.
Na, szóval, ez a salátaöntet a Kismama Babakonyhájából származik. Írtam már többször, hogy kellő gyakorlat hiányában én gyakran buktam el az olyan recepteket, amelyekben a fűszerezés útmutatója, hogy "ízlés szerint"! Ez a recept viszont tök pontosan megadja a hozzávalókat! Olyannyira nagy sikert arat mindig, hogy nagyokat mosolygok magamban, amikor a vendégek az asztalnál ülve kettesével mindig összebújnak, és hajtogajták, hogy "húú, ez nagyon jó, mi van benne?" vagy "Hú, a receptet kérd el mindenképpen!":-)
Pedig a dicsőség egyáltalán nem az enyém, hanem W. Ungváry Renátáé, aki ezt az igazán remek babaszakácskönyvet írta!
(P.s.: a fotó még tavalyi, egy kis nyarat idézve.:-)
"A" salátaöntet
Hozzávalók:
1 bio citrom leve
3 ek. olívaolaj
1 tk. méz
1 mk. dijoni mustár
2 ek. almalé

Az öntet úgy készül, hogy egynemű mártássá keverjük a hozzávalókat. És kész is!:-)

3 megjegyzés:

  1. Nekem tetszik ez a blog! :-) Most találtam rá, de máris kiszúrtam jó néhány receptet.

    VálaszTörlés
  2. Rukola!
    Örülök, ha csinálsz majd valamit a receptekből, számolj be róla mindenképp!:-)

    VálaszTörlés