Panettone (ovo) - azaz "Vízkereszt, vagy amit akartok!":-)

Január 6. Vízkereszt napja, amiután kezdetét veszi a Farsang időszaka egészen Húshagyó keddig (idén február 5.)! A báli szezon, a Velencei Karnevál (január 25. - február 5.), és az újabb alkalmi étkek időszaka.

Római éveim alatt január 6-án örömmel vetettem bele magam a Piazza Navona jelmezes forgatagába, hiszen az olasz gyerekekhez ezen a napon érkezik a 'La Befana', egy öreg boszorkányos anyóka, aki sok-sok ajándékot hoz. Olaszországban nem igazán ünneplik a december 6. Mikulását (csak néhol), Karácsonykor is kapnak ajándékokat, de a Befana az, aki a legnagyobb bőséget hozza a csemetéknek.:-)

Karácsony táján mindenhol bőséggel fogyasztják a Panettonet (olasz gyümölcskenyér) és a Pandorot (a vastagon porcukros olasz kuglófot). Akkoriban téli hazautazásaim alkalmával gyakran hoztam haza családomnak úgymond "ipari" panettonet, ami nagyon finom volt.:-) Levegősen légies, tele sok-sok kandírozott gyümölccsel és rengeteg mazsolával. Aztán később sokat tolmácsoltam itthon és a csoportjaimtól gyakran kaptam karácsony táján a nem is olyan kis méretű papírdobozt egy jó nagy panettoneval.:-) Nagyon imádták otthon!:-) Néhány év elteltével pedig itthon is árulni kezdték a nagy hiperekben, de arany-áron.

Most pedig nagy örömömre rátaláltam egy némiképp reformosított változatára sokat idézett kis német karácsonyi könyvemben.

Nagyon lelkes lettem, de valahogy meg kellett még oldanom a sütőforma problematikáját. Az eredetihez szükséges fém-formát itthon ugyanis nem igazán árulják. Olaszországban gyakran sütik papírformában, sőt ahogy Dolcevitától megtudtam, eredetileg is abban sütötték (íme néhány példa ).

Meg kellett tehát oldanom ezt a feladatot, amit némi netes nyomozás után, egy kis házias barkácsolással sikerült talán.:-) A forma méreteit az olasz formák alapján próbáltam kikalkulálni, azaz 22 cm átmérőjű, és 16 cm magas formát gyártottam. Egy vastag kartonpapírból vágtam ki egy 16 x 75 cm-es téglalapot, amit összekapcsoztam. Sütőpapírból kivágtam egy ugyanilyen téglalapot és egy 11 cm sugarú kört, amit alulra tettem, majd a formát egy tepsire raktam.

Tapasztalat: kisebb átmérőjű kellett volna, mert nem lett elég magas a sütemény, legközelebb max. 17-18 cm-est csinálnék. Alulról gyakorlatilag teljesen megégett a tészta (ezt több olasz blogtársnő is megerősítette saját példáiban), így erre valami megoldást kellene még találni.

Itt találtok további panettone-elmélkedéseket:
- fórum a panettone-formák további házi ötleteléseiről,
- Mamma karácsonyi Panettone-sütése, ill. nála a Panettone teljes története, és hiteles sütési módja is olvasható!,
- és egy olasz bloggertársnő Panettone-műve.

Íme a formám: -)

A kész süti amúgy nem lett rossz, de szerintem lehetett volna édesebb kicsit (bár akiknek vittem vendégségbe, azok teljesen elégedettek voltak az ízzel:-). Nekem kicsit száraz lett a belseje, ám erre vendéglátó vegás barátosnénk azt javasolta, a "légies" teljes kiőrlésű kelt tészták alapja a hosszú kelesztés, azaz az itt megadott 30 perc helyett min. 2-3 óra kellene...

Summa-summarum nem lett rossz, de még tovább kell kicsit fejleszteni a receptet. Ja, Babóca belekóstolt, majd kiköp, mivel száraz süti ugyebár...:-((

Panettone reformosan
Hozzávalók:
450 g teljes kiőrlésű búzaliszt
40 g élesztő
60 g méz (ebből én többet tennék legközelebb, úgy 80-100 g-t)
125 ml langyos növényi tej
4 tojás
só
200 g növényi margarin (vagy vaj)
50 g kandírozott narancs
50 g kandírozott citrom
50 g aszalt bio sárgabarack
150 g bio mazsola

A lisztet az élesztővel, a mézzel és a tejjel elkeverjük, majd hozzáadjuk a tojást és a sót. A margarint/vagy vajat kis darabokban rászeljük és 5 percig az egész tésztát erőteljesen dagasztjuk. Az aprított kandírozott és aszalt gyümölcsöket beledolgozzuk a tésztába. Beletöltjük a tésztát a formába (fém formánál kizsírozva) és lefedve 20-30 percig kelesztjük. Előmelegített sütőben 220 fokon kb. 60 percig sütjük (én 10 percig légkeveréssel, majd 40 percig légkeverés nélkül sütöttem és elég volt).