Fenyőmagos gríz-gnocchi rózsaszínben (ovo)

Sokáig abban a tévhitben ringattam magam, hogy 'gnocchi' csak krumpli+lisztes verzióban létezik. Idáig...:-) Most ugyanis egy olyan receptet vettem elő, melyben durumbúza-dara volt a legfőbb összetevő a liszt helyett. Utánanéztem vaskos olasz szakácskönyvemben, és valóban több verziót találtam a gnocchira. (Ezt a könyvet még római éveim emlékéül kaptam vendéglátó családomtól azzal a melléklettel, hogy ez a legfontosabb alap-szakácskönyv minden olasz háziasszony konyhájában. Hogy valóban, így van-e nem tudom, de én nagyon szeretem!:-) "Il talismano della felicitá" - azaz 'A boldogság talizmánja'. Nemhiába tudnak olyan jókat enni ezek az olaszok...:-)

Szóval, a könyv szerint a krumplis-lisztes verzió az úgymond alapmegoldás, de ezen kívül létezik durumdarás is! Nekem csak tönkölydarám volt itthon, de így sem lett rossz semmiképp! Már csak azért sem, mert a tésztába kevert reszelt citromhéj, aprított bazsalikom és darált-pirított fenyőmag együtt hihetetlen ízkavalkádot eredményezett. És ehhez jött még aztán a céklaszósz! Utóbbi sem lett rossz, de azért erős céklaíze van, ami egy céklát alapvetően nem kedvelő egyénnek (lsd. akár egész családunk), barátkozós kihívást jelent.:-) A gnocchival együtt viszont finom volt!
Babóca amúgy igen gyanakodva szemlélte a piros szószt, sűrű "Ez mi ez?" kérdések közepette, de aztán legyűrt belőle néhány falatot (hiszen alatta volt az imádott gnocchi!:-). Egy váratlan pillanatban azonban magához ragadta az üres nudlis tálat, és egy jó adaggal még abból is bevágott.:-)) Másnap viszont már ismerősen szemlélte a piros gnocchit és semmi gondja nem volt vele. Merthogy a Kisfelség egyik nagy gyengéje bizony a nudli, bármilyen formában, és bármibe keverve.:-))
Figyelem: rendkívül laktató! A cékla vastartalma miatt pedig nagyon egészséges vegásoknak (is)!

Aranyérmes spenótos nudlink receptjét itt találod.

Fenyőmagos gríz-gnocchi rózsaszínben
Hozzávalók (4 főre, valójában azonban inkább 5-6 főre mondanám, mert már néhány falat nagyon eltelít! Mi 3 napig ettük, amit a gyerek persze egyáltalán nem bánt!:-))
Elkészítési idő: min. 1h 15p
800 g krumpli
4 ek. fenyőmag
1 nagy darab kezeletlen bio citromhéj
néhány levélke bazsalikom (nekem csak fagyasztott volt éppen)
150 g durumbúza-dara (lehetőleg teljes kiőrlésű - a tönkölydarából nekem több kellet hozzá, hogy összeálljon a tészta)
20 g kukorica keményítő
2 tojássárgája
só, bors

A szószhoz:
1 megfőzött cékla (kb. 150 g-os)
150 ml zöldségleves
100 g szójatejszín
só, cayenne bors

A krumplit héjában megfőzzük. Közben a fenyőmagot egy serpenyőben 1-2 perc alatt aranysárgára pirítjuk. Hagyjuk kihűlni, majd a citromhéjjal és bazsalikommal együtt felaprítjuk. A megfőtt krumplit lehámozzuk és krumplinyomón áttörjük, hagyjuk kihűlni. Hozzákeverjük a darát, a fenyőmagos keveréket, a keményítőt, a tojássárgáját, sózzuk-borsozzuk, és jól összegyúrjuk. Egy kis darabot megkóstolhatunk, hogy elég sós-e... A tésztából ujjnyi vastag hurkákat gyúrunk, és kb. 3 cm-es darabokra vágjuk. Bő sós, forró vízbe dobjuk, lejjebb vesszük a hőt, és fedő nélkül kb. 10 percig főzzük.
A szószhoz a céklát meghámozzuk, felkockázzuk, és a zöldséglevessel, finomra pürésítjük. Hozzáadjuk a tejszínt, majd egy kil lábasban lassú tűzön felmelegítjük. Sózzuk-borsozzuk.

Tipp: sajtfogyasztók tehetnek rá reszelt parmezánt.